Könczöl Mária – Vallomás

Álmomban Fény voltam én, 
kristályszavú messiás, 
kezembe lámpásnak a Holdat vettem, 
vakító kilométerkőnek hitemet, 
magam köré kiátkozottak keménységét vontam. 
Ősharcot vívtam a babona-hízlalt kétszínűséggel, 
szavam kéktiszta csengésére feszítettem 
a tudatlanság sötétségét, 
szívem egyetlen mozdulásával 
korbácsoltam meg az alázatot, 
fájó józansággal a hazug álmokat. 
 
Aztán felébredtem. 
Anyám azt mondta :
Méltatlan a fényre! 
Hitetlenek bűnnel-gyúrt 
fekete kenyerét eszi, 
hát méltatlan a fényre! 
 
Pedig álmomban Nap voltam én, 
üvöltő hiénák kéjével öltem meg a szürkeséget, 
s én voltam a kristályszavú messiás. 
 
Könczöl Mária

Fotó: Imre Dóra