Az utca sötét volt és mocskos. Lassan lépdelt a csúszós köveken, miközben félig üres sörös dobozokat kergetett a szél. Érezte, ez az utolsó hajnal, amikor egyedül lehet a gondolataival, holnapra minden megváltozik. Titkon azt kívánta, hogy sose keljen fel a nap. Mintha ragaszkodott volna ehhez a káoszszerű rendhez, a huzatos hajnal előtti csendhez. Túlságosan hozzászokott a magányhoz, ahhoz hogy mindent maga döntsön el. Egyedül kellett megküzdenie mindennel, az örömmel és a fájdalommal, az éhséggel és a szomjúsággal, a rettegéssel és a közönnyel. Nem tudta milyen az, ha szól hozzá valaki, milyen érzés megérinteni a másik arcát, szemébe nézni, lesni a …
kortárs
Brunner Tamás – HÉV
Utazom, HÉV- en írok. Rengeteg agyalágyult beszélgetést és fél beszélgetést hallok. Én egyedül utazom így magamban beszélek. Ok. Minden harmadik ember eszik és minden negyedik középkorú férfi olcsó sört iszik – ez esetben hány éves a kapitány? – bárhol villamoson, buszon, a dobozt leteszi a lábához, magára hagyja és ott guringázik. Utazom, nézem a feliratokat a villamos ablakából gyorsan eltűnőben, kuszán, az észlelés határán: sírbolt, mi? Mit árulnak itt, sírt? Sír, ok, sí, fú, tovább utazom. Bemondták átszállhatnak a hányol-cas HÉV-re, mi? De miért hányol-cas? Haza, haza! Csütörtökön délig mondhatni pozitív személyiség vagyok. Mondhatni. De nem. Hazaértem, és átgondoltam. Nem …
Pruzsinszky Sándor – A Mátrix Füstje
(Egy ártalmatlan bűncselekmény krónikája) Jobban örülök annak, ha azt veszik komolyan, aki nem vagyok. (Fernando Pessoa: Kétségek könyve) Mindez azután történt, hogy Gedeon, a bukott kertszakértő és publicista elefántokkal álmodott. Előző este egy természetfilmet nézett a tévében. Az elefántok, megpillantva egy agyarvadász megölte társuk megcsonkított tetemét, megvadultak és fújtatva-trombitálva törni-zúzni kezdtek. Hősünk a ház előtt megálló kukásautó fújtatására riadt fel. Egyedül volt a sötét szobában és halálfélelmet érzett. Egy hét óta kínlódott egy környezetvédelmi témájú cikkel. Naphosszat a számítógép előtt gubbasztott. És mi értelme volt? A mondatai suták, a jelzői fakók, a gondolatmenete folyvást megbicsaklik. Félelem …
Világoskék
Ma nem talállak Valahol messze járhatsz Nem tudom hol vesztem el Nem emlékszem sokra, túlságosan sütött a nap Három lépés előre, kettő balra Azt hiszem ennyire lehettél Régen másfél volt Kezdem megszokni a távolságot Az egyetlen kérdés az, hogy magamtól hány lépésre lehetek? Tájékozódni szükséges Érdemes a színekből kiindulni (ha a formákat érezni nem lehet) Piros és kék színek, ez vagy te Legalábbis én ezt látom belőled Kerestelek Sok piros és kék színbe ütköztem, de egyik sem te voltál Már lehet más színű vagy Nehéz lenne megismerni Nehéz elővigyázatosnak lenni, ha nem sokat érzékelsz a világból A …
Holecz Vivien – Lélek elvitelre
(Ezt a verset Siklósi Örsnek ajánlom. Köszönet mindenért, kiváltképp a Lelket vennék című dalért.) Egy kora tavaszi délután Sétálok egymagamban Az égen felhők úsznak Kinyújtom a kezem Mi történne akkor, ha egyet Megérintenék? Szeretnék az égbe nyúlni én is Érezni, ahogy a szél visz el És az ég a szívemig ér Talán akkor megszülethetnék Csak céltalan megyek A cipőm orrával Kavicsokat rugdosok Mellettem mennek el az emberek És én fel se nézek Árnyékká olvadnak emberek Ugyanúgy csak megyek Ez olyan jelentéktelen Velük olvadok én is A fülemnek oxigén a csend Ahogy egy tizedmásodperce Magam elé meredek, tudom hogy Nincs úticélom, …