irodalmi folyóirat

Megjelenítés: 1 -3 / 3 eredmények
vers

Világoskék

Ma nem talállak Valahol messze járhatsz Nem tudom hol vesztem el Nem emlékszem sokra, túlságosan sütött a nap   Három lépés előre, kettő balra Azt hiszem ennyire lehettél Régen másfél volt Kezdem megszokni a távolságot Az egyetlen kérdés az, hogy magamtól hány lépésre lehetek?   Tájékozódni szükséges Érdemes a színekből kiindulni (ha a formákat érezni nem lehet) Piros és kék színek, ez vagy te Legalábbis én ezt látom belőled Kerestelek Sok piros és kék színbe ütköztem, de egyik sem te voltál Már lehet más színű vagy Nehéz lenne megismerni   Nehéz elővigyázatosnak lenni, ha nem sokat érzékelsz a világból A …

vers

Holecz Vivien – Lélek elvitelre

(Ezt a verset Siklósi Örsnek ajánlom. Köszönet mindenért, kiváltképp a Lelket vennék című dalért.) Egy kora tavaszi délután Sétálok egymagamban Az égen felhők úsznak Kinyújtom a kezem Mi történne akkor, ha egyet Megérintenék? Szeretnék az égbe nyúlni én is Érezni, ahogy a szél visz el És az ég a szívemig ér Talán akkor megszülethetnék Csak céltalan megyek A cipőm orrával Kavicsokat rugdosok Mellettem mennek el az emberek És én fel se nézek Árnyékká olvadnak emberek Ugyanúgy csak megyek Ez olyan jelentéktelen Velük olvadok én is A fülemnek oxigén a csend Ahogy egy tizedmásodperce Magam elé meredek, tudom hogy Nincs úticélom, …

Novella

Bíró József – Drága holdvilág

Csak nézem a holdat, ami rám tekint sandán. Várja a szavam, hogy szóljon a szám, szépet, édeset. Vagy tán kérdően ragyog felém? Mit akarok én? Titkosan nevet, körülötte felhők és egek. Mert ő már tudja, hisz nincs rajta se gúny, se kalap. Hogy ezek csak szavak? De szépek! És remélek békét s csodálatos képet! Amint este kiülünk páran. Párom, gyermekeim és még jó néhányan. Lessük fényes arcod! Hisz te látod mi volt, mi lesz a földön. Mert ami most van, az nem más, mint börtön! Mindennek te vagy a kulcsa, te hatalmas, titkos és furcsa! Mégis, ha mereng az ember, …