Milyen pszichológiai alapjai lehetnek a meggyőzésnek? Az információfeldolgozásnak két formája van. Az egyik a felületes vagy heurisztikus információfeldolgozás, amely egy gyors és automatikus folyamat, kevés kognitív erőfeszítéssel és kevés hozzáférhető információ alapján történik. A másik az alapos vagy szisztematikus feldolgozás, amely már egy lassabb és időigényesebb folyamat, sokoldalú és releváns információk alapján történik és nagy mennyiségű kognitív erőfeszítést igényel, így hosszútávú attitűdváltást eredményez. A meggyőzés pszichológiai alapelvei (Robert B. Cialdini: A hatás) Kölcsönösség elve Az elvet a viszonyosság normájára vezethetjük vissza. A „becsapott ajtó módszere” a következőképpen működik, először egy nagyon nagy dolgot kérünk a vásárlótól, amit biztosan nem fog …
pszichológia
Pszichológiai módszerek: Logoterápia és szimbólumterápia
Míg tapasztalatom szerint az autogén tréning elsősorban a testi és a lelki dimenzióval, a szimbólumterápia módszertana a szellemi dimenzióval dolgozik, mely segít abban, hogy a személy tudjon saját magára, élményeire, belső képei reflektálni és ezáltal meghaladja a pszichofizikumot, a térben és időben történő determinációt. A meditáció során a szellemiben történő szabadságot is megéli a kliens, hiszen korlátok nélkül fedezhetjük fel belső világunkat és a későbbi alkalmak során szabadon alakíthatunk is rajtuk, átdolgozhatjuk őket. Az öntranszcendencia (önmagunk meghaladása) aspektusa a szimbólumterápia szellemiségében szintén megtalálható. A relaxáció szó középkori francia nyelven azt jelentette, hogy „elengedni a rabot”. A rabot, aki magunk vagyunk, …
Interjú Vermes Dávid hipnoterapeutával
Hogyan mutatnád be magad az olvasóknak? Azt, hogy ki milyennek lát, azt nagyban meghatározza, hogy ki és mikor nézne rám. Ha valaki akkor látna, amikor az otthon csendjében egyedül vagyok, akkor egy nyugodt, elgondolkozó, megfontolt, olvasni, főzni, filmeket nézni, meditálni szerető embert látna. Ha akkor látna amikor a barátaimmal vagyok, akkor egy humoros, vidám, energikus karakter tárulna a szeme elé. Ha az utcán, vagy hétköznapi szituációkban venne szemügyre idegenekkel való interakció közben, akkor tisztelettudó és előzékeny benyomása lehetne esetleg rólam. Ha munka közben lenne lehetősége megismerni, akkor egy komoly, határozott, fókuszált, mégis laza hangvételű személyt látna, aki osztatlan figyelmét szenteli …
Egy láthatatlan börtön falai között
Életkép a szorongásról Szeretnék elindulni.Szeretnék odaérni.Szeretnék ott lenni.Szeretnék nem félni.Szeretnék beszélni.Szeretnék veled lenni.De nem tudok elindulni.Nem tudok odaérni.Nem tudok ott lenni.Nem tudok nem félni.Nem tudok beszélni.Nem tudok veled lenni. Rémálmoktól gyötörve felébredni reggel. Készülni, kávét inni. Nem gondolkodni. Nem gondolkodni. Nem gondolkodni.Bemegyek egy terembe. Fel van kapcsolva a villany. Rám néznek kedvesen, mosolyogva. Én meg remegek, lever a víz, úgy érzem el tudnék ájulni. Próbálod nem mutatni. Feltesznek egy kérdést az órán. Hogy telt a szünet? Mi a terved a szakkal? Hogy hívnak? Milyen egyszerű válaszolni ezekre a kérdésekre? Nem igaz? Ezt bárki megtudja. Kinyitod a szádat, megformálod a hangokat, …
A végtelenen innen
Guildenstern: Hogyan fogunk erre ráhangolódni? Szerintem a világ véges és megszámolható. Mi szükség van a végtelen fogalmára, hol tévedtünk el? Rosencrantz: Először azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi is a végtelen. „Végtelen (főnév) – óriási szabad tér vagy terület, észlelhető határ nélküli tér. Végtelen (melléknév) – aminek nincs vége, soha meg nem szűnő, örökké folytatódó és fennmaradó létezésű, vég nélküli, szüntelen.” Guildenstern: Igen – a fogalom ismert – de valójában létezik végtelen? Rosencrantz: A jungi pszichológia mindenképp a végtelen létezése mellett érvel, kezdjük azzal a példával, amit Jung szokott szemléltetni. Guildenstern: Jó. Rosencrantz: Az emberek sokáig nem hittek a neurózisokban, …