Margaréta

Simogatom a margaréta szirmait,

Nem tépem ki.

Szeret, szeret,szeret.

Szeretem a margaréta szirmait,

emlékeit.

Simogatom, simogatom, simogatom.

Rám mosolyog a világ,

nem bánt.

A hajnal az éjtől

elvált,

lepke szárnyát, fecske röptét

pajkos szelek elkötötték.

Szundikál a tűzhelyben a parázs,

a méheknek nem jut sem tarló sem virágzás.

Dinnyét kanalazok, héját dobom a szemétbe,

íze sincs már: nem izzadtam meg érte.

Azért csak simogatom a margarétát,

nem tépdesem a szirmát

szeretem, szeretem, szeretem,

engem is szeret a világ:

simogat, simogat, simogat.

Mészáros István

Borítókép: Imre Bence