Végzet

Bárhova megyek, veled találkozom. Ha sarkon fordulok, a te arcod jön velem szembe az újságárusnál. Ha jobbra megyek, ott állsz a pipacsok mellett a kutyafuttatónál. Ha balra megyek, a kedvenc tavamat látom, megörülök, s elindulok felé, de ahogy közelebb megyek, látom, hogy te úszol benne. Körbe-körbe megyek, hiszen akármelyik úton indulok is el, nem Rómába jutok, hanem hozzád.

Minél gyorsabban futok az ellenkező irányba, annál közelebb kerülök hozzád. Elhagyom a várost, s a gyümölcsfák alatt találom magam a karjaidban. Hazamegyek a lakásomba, s te kávét főzöl a konyhában. Felébredek reggel, s veled összegabalyodva találom magam, nem látom hol kezdődöm én.

Heves vágyak, múló szerelmek, szorongások, érzelmi hullámvasutak, átsírt éjszakák, csak te vagy állandó. Sikerült kimászni a gödörből, kikerülni az árkokat, haladni 200 métert előre, de te megkerülhetetlen vagy.19 albérlet, 9 kollégium, 12 város, 21 elhasznált tejes doboz, 29  lyukas zokni, de a te szavatosságod még mindig nem járt le.

Hogyan tudnék távolabb kerülni a testrészeidtől?

Imre Dóra

Fotó: Imre Dóra