Napló / freez

Napló 20210708

Gyűlölöm azokat a cikkeket, amik arról szólnak, hogy mit rontottam el, negyven tévhit a lecsó készítés szabályairól, hogyan cserélt eddig rosszul kereket, mi az ördögért? Amit tudni kell tudom. Teljesen erőszakolt beavatkozás az életembe olyan csatornákkal, amik máshonnan kerültek átvételre – például éppen a pszichológiából – mondd el, majd megnézzük merre vezet az ut. De hát ez csak egy lecsó, annyira nem lehetek hülye, még ha nincs is számottevő emberi kapcsolatom, hogy elrontsak negyven féleképpen egy lecsót. Nem is lehet annyiféleképpen elkészíteni.

vagy mégis?

teljesen elbizonytalanít ez a megközelítés.

Ma is elém került egy tipikus emberi alak. Önhibásan száz kiló, látszik rajta a csipsz – hogy önhiba vagy sem majd Dóra megmondja – laza, laza bő nadrág, laza felső – teljes testet takaró, tehát az önkép rendben, tudja hogy ilyen , – és halad. De nem jut sehová. A villamos jön, ő futni kezd, két lépés után abbahagyja, dühösen rágyújt.  Mi ez?

Napló 2021 07 10

Ma éjjel azt álmodtam, meghalt Stephen Hawking, előtte nem sokkal még beszélgettünk, bár én nem tudok angolul és ő sem magyarul, de mégis megértettük egymást, valami tréfát is elsütött és nevettünk. Majd meghalt. Felébredtem, és tudatosult bennem, hogy csakugyan meghalt Stephen Hawking, amit kifejezetten sajnálok, kedveltem őt. Különösen a humorát.

Sör versek

Új műfajt teremtünk, ez lesz a sör versek.

Még egy korsó

hasad a borsó

kb ilyesmire gondoltam.

vajon mire gondol Stephen Hawking

20210711

A kapitalizmusban mindennek ára lett, nem szeretem, nem csak az ár miatt, hanem mert mindent meg lehet venni, bármit, amit csak szeretnél. Régebben nem volt mindennek ára. forintba fizethető ellenértéke. Kicsit vadabb volt, de nem volt rossz. Egyszer stoppoltunk Pestről  Kisbérre. A Vörösvári úton kezdtük, mentünk kocsiról kocsira, Wartbourg, Lada, Skoda, ahol megálltunk ittunk egy sört. ahol hosszabban nem jött autó, ettünk egy pacalt Tatabányán egy vonatot stoppoltunk, egy tehervonatot.

– Felszállhatunk?

– Fel.

Aztán mentünk elöl a mozdonyban vagy nyolc kilométert. Odaértünk Kisbérre, senki se várt. 

– Dolgozik, gondolhatjátok. Elmentünk a munkahelyére, valami hentes üzem volt.

– Jó, várjatok, jövök. Ittunk pár sört. este valami ünnepség volt, füstölt csülköt ettünk, és ittunk pár sört.

– Nem aludhattok itt, nincs hely.

– Jó, megyünk.

Kimentünk az országútra, nem messze egy benzinkút volt. Az úton töltöttük az éjszakát, ott aludtunk valami fa alatt. Reggel vonattal jöttem haza. 

Volt egy film, a bohóc a falon, egy épülő félben lévő házban reked benn egy fiú, mert megjönnek a háziak. A másik két haverja kinn várja. mesélnek történeteket egymásnak. Az jutott eszembe meg lehetne- e ma ezt tenni, épülő ház éppen van. Történetek is vannak. – Kilenc hónapra születtem, anyámnak végig volt teje. Így kezdődik a film. A többire nem emlékszem, de jó film volt azt tudom.

A világ végéig nem bújhatok el magam elől különösen nem írásokba. Azt mondják képmutató, mert túl szép, túl csúnya, túl egyszerű túl bonyolult, azt különösen mondják, hogy túl bonyolult. nem tudom, mennyire legyen egyszerű. Egy zsákmadzag egyszerű. A szomszédban egy fiatalember, miután nem vehetett feleségül azt akit szeretett, és gyermekük is született, de  a lánynak nem volt semmije, csak a gyerek, a közös gyerek, és a szülők nem akarták  a házasságot, hát fogott egy madzagot felment a padlásra és felkötötte magát. Mosolygós fiú volt, nem is volt iszákos, rendes ember volt, de nem bírta az életet. A fia felnőtt – úgy, hogy a nagyszülei nem is akarták látni, a nagybátyja sem. Nagy dolog a föld. Mostanra meghalt mindenki, és az unoka örökölt. Nem gyújtotta fel a házat, ahol a nagyszülei éltek, és ahol az apja a padláson felkötötte magát. Ő jobban bírja a dolgokat, az életet. Ez harmincöt éve volt, nem volt régen. 

Mennyi hazugságot lehet leírni negyven, ötven, hatvan, száz évvel ezelőtti dolgokról, mintha megtörténtek volna, pedig nem történtek meg, csak a politika így szereti hallani. Ki tudja mi hogy volt. Csak az egyszerű dolgok számítanak, a szerelem meg a halál, meg a hazugság, a többi mind kimódolt és csak becsapja az olvasót. Olykor így is vigyázni kell nagyon.

A lakodalmakban mindig történik megcsalás, nem tudom miért van így. Az ifjú pár rokonai érkeznek három faluból, sokféle ember van köztük, olyanok is akik ismerték egymást már régen, egy faluban laktak egy templomba jártak, egy moziban ültek a sötétben és fogták egymás kezét. Aztán találkoznak egy lagziban éjfél előtt, amikor már nagy a jókedv, kimennek gyorsan a fészerbe, felhúzzak a nylon szoknyát, egymásba borulnak és így, alig hallják a zenekarban a nagybőgőst, de az ütemet azért hallják. Aztán visszamennek, a nő gyorsan a férje mellé ül, szed neki húst, a férfi megáll az ajtóban a többi férfival, cigarettáznak, néha a nőre néz, néha a feleségére, aki hangosan nyitott szájjal nevet az asztal szomszédja bolond viccein.

Három hét múlva a patikánál találkoznak. megesznek egy krémest a Pitykében, aztán többet nem.

20210713

20:21 – ágyba, alvás! Ha félsz a sötétben, gondolj a pandára, és reméld, hogy a panda nem gondol rád álmában.

A pandák álma veszélyes, a pandák álma opál sikoltás, torokban reked gyötrelem, ha belekerülsz véged.

Sosem lesz vége, sosem lesz vége.

Semmit nem láttál még, ha nem láttad a pandák álmát. Tornyok vannak benne, magas hidak, acélból felhők és kiáltás.

A medvék nyitott szemmel álmodnak. Az ő álmuk más, abban halak vannak és kis dobozok, a dobozban harangok. A harangok ezüstből vannak. A medvék szeretik a harangokat, ha megszólalnak két hátsó lábukra emelkednek, ide oda ringatják a testüket, és a régi dolgokra gondolnak.

A reggel szép lesz. Majd meglátod. Emlékezz a harangokra.

Halálos fáradtságból segíthet ki egy tétovasággal átfonott-átszőtt mondatgombolyag.

freez