Edit Content
Click on the Edit Content button to edit/add the content.

Franc Prox: Húsvét

I.

„…Hozsánna a Dávid fiának!

Áldott, aki jön az Úr nevében!

 Hozsánna a magasságban.”

Mt. 21, 9.

Hallik a kiáltás, hallik a dal,
A szamárkanca Királynak fial,
Hozsánnát kiáltó, örvend
ő tömeg,
Pár nap múlva gyilkos szörnyeteg.
Akkor is kiált, de nem áld, hanem átkoz:
Feszítsd meg, szögezd a fához!
Pálmaágakat lóbáló kezek
Voltak, most vért
ől vöröslenek…

II.

„…az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát,

 amelyből azonnal vér és víz jött ki.”
Jn. 9, 34.

 

Hadjárat próbálta keményfa nyelét,
Nem látta eddig a Koponyák hegyét,
Fagyos acélja oly sok vért kóstolt,
Fényes hegye most isten-oldalt csókolt.
Ám ember alkotta gyilok éltét ki nem olthatta
-Végestelen szeretettel azt Önmaga adta
 
Vér és víz jött már csak ki  a szúrás nyomán rajta.
Szent testén mégis ott a seb,
Melyet a sírbarlang mélye elfedez.
Tanítványok könnye, édesanyja kínja,
A szombatot gyászával teleírja.
 

 

III.

„…illatos keneteket vásároltak,

 hogy megkenjék Jézus testét.”

Mk. 16, 1.

Harmadnap a friss gyolcs és balzsam felesleges,
Ő az, ki bekötöz, és a halál többé nem mételyez!