Városnak csúfolták a helyet, ahol Timofán az anyjával élt. Valójában maradt az az évszázados falucska, amilyen mindig is volt. Timofánék a falu…azaz a kisváros szélén laktak a szinte állandósult sártenger közepén, egy vályogházban. Jobbára kukoricát termesztettek a ház melletti kis földjükön… …na jó, az a föld inkább volt a hitelező banké, mint az övék. Nem bizonyult elégnek fizetni a napszámosokat, Timofánnak be is kellett állni közéjük kőkemény munkára. A fiúnak egyetlen vigasz adódott: esténként, holt fáradtan, festegetett pár négyzetméteres szobácskájában. Anyja néha rosszallóan nyilvánult meg a „haszontalanul töltött időről”, és a festékekre, vászonokra, ecsetre, állványra kiadott kisebb összegekről. Nehezen értette …
richardvillax
Üllői út 99
Október volt, korán sötétedett, ráadásul köd takarta be a várost. Vécsey Miklós nagybátyját látogatta egy kórházban, és most a parkoló felé botorkált a földre szállt felhőben. A Ludovika tér sarkánál járt, amikor átnézett az Üllői út túlsó oldalára. Egy bérház vonzotta tekintetét, mely komor erődként terpeszkedett a sarkon. Sok vidám estét töltött ebben Béla barátja lakásán. Mindketten fiatalok és agglegények voltak ezekben az időben. Hajnalig csapkodták hát az asztalra a kártyalapokat, vagy nagy füstben, csendben sakkoztak. Onnan ismerték egymást, hogy együtt jelentkeztek a metró-segédvezetői tanfolyamra. Az első naptól kezdve barátokká váltak. A metrónál töltött közös évek után Miklós váltott; ahogy …