Edit Content
Click on the Edit Content button to edit/add the content.

Egy ,,svéd” margójára

(Eredetileg: JKS margójára)

Menny és pokol viaskodik bennünk, 
Arra törve, hogy uralja lelkünk, 
Mely részeg hajóként száguld a tajtékon. 
Jó és rossz közben vért ont a maradékon. 
A mi vérünket…
Véres, sebzett, vágyaktól mart szívünk… 
Veled túl szigorúak ne legyünk! 
 
Franc Prox

Fotó: Vaszkó Viktor

Minden körbeér

Szétveti a szenvedély, mit kelt keblének kohója.

A tavaly nyári csók óta vár a Találkozóra.

Pucolva a porta, ünneplőben állva, pántlikában

Téblábol, míg ráfordul a legény zörgő kapujára.

Ám ekkora hőmérséklet- ingadozásra nem számított,

Szívén elsőnek zúzmara nőtt, majd jégpáncél vastagodott.

A fiú őszinte, nem kertel, nem haboz.

Bevallja, hogy más leány oltárán áldoz.

Eszébe ötlik, hogy régi szeretőjét ő is megcsalá;

Akkor jött a férfi hozzá, mikor egy másik babusgatá.

Emiatt bár elébb dörömböl az ér falán a vér,

Nyugodtan nyújtva kezét köszön el, minden körbeér.

Franc Prox

Fotó: Imre Dóra

Franc Prox: Húsvét

I.

„…Hozsánna a Dávid fiának!

Áldott, aki jön az Úr nevében!

 Hozsánna a magasságban.”

Mt. 21, 9.

Hallik a kiáltás, hallik a dal,
A szamárkanca Királynak fial,
Hozsánnát kiáltó, örvend
ő tömeg,
Pár nap múlva gyilkos szörnyeteg.
Akkor is kiált, de nem áld, hanem átkoz:
Feszítsd meg, szögezd a fához!
Pálmaágakat lóbáló kezek
Voltak, most vért
ől vöröslenek…

II.

„…az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát,

 amelyből azonnal vér és víz jött ki.”
Jn. 9, 34.

 

Hadjárat próbálta keményfa nyelét,
Nem látta eddig a Koponyák hegyét,
Fagyos acélja oly sok vért kóstolt,
Fényes hegye most isten-oldalt csókolt.
Ám ember alkotta gyilok éltét ki nem olthatta
-Végestelen szeretettel azt Önmaga adta
 
Vér és víz jött már csak ki  a szúrás nyomán rajta.
Szent testén mégis ott a seb,
Melyet a sírbarlang mélye elfedez.
Tanítványok könnye, édesanyja kínja,
A szombatot gyászával teleírja.
 

 

III.

„…illatos keneteket vásároltak,

 hogy megkenjék Jézus testét.”

Mk. 16, 1.

Harmadnap a friss gyolcs és balzsam felesleges,
Ő az, ki bekötöz, és a halál többé nem mételyez!