irodalmi folyóirat

Megjelenítés: 1 -2 / 2 eredmények
vers

Mészáros István – Margaréta

Simogatom a margaréta szirmait, Nem tépem ki. Szeret, szeret,szeret. Szeretem a margaréta szirmait, emlékeit. Simogatom, simogatom, simogatom. Rám mosolyog a világ, nem bánt. A hajnal az éjtől elvált, lepke szárnyát, fecske röptét pajkos szelek elkötötték. Szundikál a tűzhelyben a parázs, a méheknek nem jut sem tarló sem virágzás. Dinnyét kanalazok, héját dobom a szemétbe, íze sincs már: nem izzadtam meg érte. Azért csak simogatom a margarétát, nem tépdesem a szirmát szeretem, szeretem, szeretem, engem is szeret a világ: simogat, simogat, simogat. Mészáros István Borítókép: Imre Bence

vers

Altató

Mészáros István: Altató Hajlik az este, vágyik a csendre két keze szórja a csillagokat.   Kibaba álma az ég kapujába’ ma megsimogatja a csendfonalat.   Göncölszekérre röppen a réce árnyakat rajzol az ég peremén.   Életem álma, szusszanó árnya megpihen csendben az anyja ölén.