irodalmi folyóirat

Megjelenítés: 1 -2 / 2 eredmények
vers

Varga Bettina: Zagyvaság

  Érdekes, érdekes a fejembe a zagyvaság néha közhelyes, de édesség.   Ragadva ragad a fogamba mélyen tapad, kuckózva telepszik, csodabogár.   Kellemes, kellemes a széllel haladva, propelleres, tehetetlen.   Születve születik, nem szól a fülemig, megjelenik,majd halkan elhal.   Feltűnik, feltűnik, nem várva érkezik, megterítek szépen, kockacukor.                                        

vers

Varga Bettina: Már nem tudok

Nem tudok írni. A szavak belém fagytak, ragadtak. Pennámat megfogni se tudom, nem merem. Nem szabad, a harag marad s mar belülről. Elvesztem. Nem tudok beszélni. Szólni nem lehet, félreértik az emberek. Bennem marad, ragad, nem lesz jó a vége. Félve élve meztelen lelkemmel burokban. Örökre. Nem tudok érezni. Túl sok már, túlteng az őrület határán. Káoszban, viharban forgolódva ébredek. Testem lelkemmel karöltve kiabál. Mindig van rosszabb a mainál. Kábulok. Nem tudok feledni. Emlékek fojtogató füstje alattomosan, szavakat suttogva, karcolva bőröm, sebez. Elűzni nem lehet, fejembe égették, a gondolatok őre strázsál ellenem. Rab lettem.