Mondd! Voltál már úgy? Kerested önmagad az emberek között. Mentél volna már, mert semmi nem kötött. Kezedben a lámpás már nem világított.Nem marasztaltak üres hajnalok. Mondd! Voltál már úgy,Hogy nehéz volt a lét? A magas kötéllel repültél volna, De nem fogott a kéz. Messze volt a közel, öled már kihűlt, Magány kínja rettent üres szemed mögül. Mondd! Voltál már úgy, Hogy a szép is bemocskolt?Mostad volna arcod, a forrásból vér folyt. Bénított a közöny, s a jó szó is rémített. Félelmed a sötét nappalokból falakat épített. Mondd! Voltál már úgy, Hogy a pokol tüze sem melegített? Bamba, kiürült arcok erdejében tétován botladoztál, Hideg, szélverte válladra felhőket terítettél némán, De reszketéseden a meleg eső sem segített. Mondd! Voltál már …
