Majdnem szabad
szellemes okos, európai
itt van az ősz, itt van újra
verset idézni valakinek aki versben utazik
divatos, örök érvényű, ki mit szeret
hány év hány ügy, számolta-e, vagy megtette amit kell,
ahogyan kell, és a korlát kihívás, nem akadály
személyes köszönet és bocsánat a tévedésekért
bár utcát nem neveznek el, és róla helyesírási hibát sem,
de nem nevezhetnek el mindenkiről utcát verslábat, vagy koktélt
emlék, emlék, mi a második ami eszébe jut, ami még örömet okozott, aki maga is emlékszik rám
a hibákat javítani fogjuk, a tartást ugyancsak
a második emléket őrizze, az első indulat, vagy féltékenység esetleg félelem, nem foglalkozunk vele, a második erősebb, azt kell megtartani
majd találkozunk
még tartozom az utolsó látogatással, tanárnő
a gondolataim szederindaként tartanak fogva
baráti társaságom alig érzékelhető
Mit csinál egy Főnix madár, ha rossz napja van, nem támad fel a hamvaiból, kapar a torka?
a sárga keramitkockákon nem fog az idő.
a körfolyosón a huzat elsöpri a cigarettafüstöt.
a lábamnál egy pohárban fröccs
A elmúlt negyven évben nem szenvedhettem
a hazugságot, mégis gyakran élt velem.
Még tartozom az utolsó látogatással, de nehezen indulok útnak, mert csak a keramitkockákon nem fog az idő és a baráti társaságom alig érzékelhető
Tartozom az utolsó látogatással.
Tartozom.
Gőz Ferenc