Előled is hozzád

Erki Gabriella Léna Előled is hozzád Menekülünk. Mi mindnyájan csak menekülünk. Hova? Magunk sem tudjuk.  Így ébredtem aznap. Mindegy, csak el innen.  Összepakoltam. Kiadtam a házat, ahol egykor még azt gondoltam boldog vagyok. Többé már nem.  Mindig is elrettentett a mondat, hogy nincs maradásom. Aztán egy reggel azzal szembesültem, meg kell tanulnom. Még utoljára felhúztam a redőnyt, hogy egy pohár bor mellett lássam itt a lemenő napot. Különös, hogy mindig az utolsó percekben jövök rá, mennyire szerettem ott lenni, ahol már tudom, hogy az utolsó perceimet töltöm.  Kattan a zár. Kulcsom egy idegen kezében landol. Több boldogságot kívántam annak, aki …