Zavarba ejt ez a szélcsend
ilyenkor a tücskök sem zenélnek
az udvaron mosatlan bográcskészlet
és egy pohár jeges tőlem kérdez
izzadok mikor visszakérdez
holt-időben számonkérően
az óra mutatója a forróságba olvad
opálos a levegő de pótolhat
a telihold ahogy megálmodtad
Zavarba ejt ez a szélcsend
az éj derekán átbillent
a forró fekete illata serkent
égi dörej és futó-zápor
még mindig messze távol
az óra mutatója a forróságba olvad
opálos a levegő de pótolhat
a telihold ahogy megálmodtad
Hiányzik a hajnali diákcsíny
mikor a reggel babarózsaszín
a szülinapi tortámról a tejszín
a habos-babos felszín
sebaj, gyorsan elfelejtik
a felejtés is hiányzik
Hiányoznak a részeg szavak
az áttörhetetlen tűzfalad
a hideg telek és a régi havak
az év-szakok is hiányoznak
Hiányzik a pezsgős élet
a merész féktelenség
és a védtelenség
amikor a világ becézget
mikor senki sem téved
mikor mindezt csak mesélted
a fájó őszinteséged
szeretnék rendetlenséget
és hogy minden megtörténhet
Hiányzik hogyha eltévedek
folyton vissza is tévedek
elveszítesz és segítesz
játék a tűzzel, ami összetűzdel
A parázs vihar hiányzik
az elégett avar elázik
Hiányzik a hiányérzet
Hiányoznak az elillanó
rézsúton átszűrődő
fenyő toboz- illatok
Most hiányzik a páros rím
de már ez sem számít
a nap narancsrózsaszín
és hiányoznak a hullócsillagok
ami alatt úgy szerelmesen izzadok
állandóan az állandó hiányzik
hiányzik a postaláda és a jogcím
még üres az új fejezetcím.
