irodalmi folyóirat

Megjelenítés: 1 -1 / 1 eredmények
vers

Holecz Vivien – Minden lányért

Szomorú nap van, az eső veri az ablakot. Olyan dacos. Reszketek, pedig pulcsiban vagyok. A tévé előtt ülve töprengek, kinn az eső sírdogál. Én nem láthattam, de előre jelzett egy tragédiát. Egy szakadással szemezek a kanapén és piszkálom a pulcsim feslett ujját. Amikor felkapom a fejem, mert az mtv-n a hírekben hallom meg a neved. Emlékszem, állandóan mesélted, hogy ő az igazi, ez a srác milyen jó veled. Azt is mondtad, hogy tudod, hogy most más lesz és örökre együtt lesztek. Sohasem láttalak nevetni azelőtt, hogy találkoztatok, ti ketten. Te tudtad, én meg csak reméltem, hogy olyan életed lehet vele, …