(Cáfolat) Sören Kierkegaard paradoxonjára:– egy gondolat, vagy a Gondolkodás (legyen bármilyen szenvedélyes, vagy paradox) SEMMIT nem „akar felfedezni”, AMIT – saját törvényszerűségeit betartva – ne tudna meg is valósítani. Ennek egyik bizonyítéka …éppen maga a paradoxon! – Továbbiak…(Viszonzás, egy eljövendő ajándék-versért)
Aki szeret, – öleljen!
Nem ölel? – Ne szeressen!
—
Szívnek szív-alak kell,
mást nem bír és tűr el.
Szeretsz? …ne próbálj szúrni
e hegyes, jó-forma tűvel!
—
Ki nem ölel, nem szeret,
– ha mímeli, elmehet.
—
Szívemnek vér adja át
az igaz formát és szabályt;
szerelmet, végtelen harmóniát.
—
Aki kedvel, hajnalig
forgolódhat, alhat is…
—
Vérnek test a csitulása
Vágynak csak vágy méltó társa
Görcsnek párna harapása
Hegyes késnek a szúrása
E világnak – pusztulása.
—
Agya, haja bomoljon szét!
Veszítse el józan eszét!
Szitáló ködben se lásson mást,
– dadogja százszor a regulát;
…én, mint a világot ölelem át.
—
Úgy, mint harmat, alvó rétet,
Kedves, halkan ébreszt, s félve
súgja: – ez a te hajnalod,
én megölök minden zsarnokot.
Hable Tibor
Fotó: Imre Dóra