1849. január 13-án tartóztatták le Alfred zu Windisch-Grätz herceg katonái gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét sógora, gróf Károlyi György pesti palotájában. A politikust több hónapig a Helytartótanács budai épületében őrizték, majd Pozsonyba, Laibachba, végül Olmützbe szállították; utóbbi városban mondták ki rá a halálos ítéletet, amit 1849. október 6-án, Pesten végre is hajtottak.
„Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!” – hangzott el a szörnyű átok, melyet Ferenc Józsefre mondtak ki, miután 1849. október 6-án kivégeztette az aradi tizenhármakat és Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt.
Érdekes módon az átok szövege minden forrásban azonos, de hogy ki is mondta ki ezt a bizonyos átkot és mikor, arról már eltérnek a vélemények. Egyesek állítják, hogy felesége gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia volt az átokmondó, mások édesanyjára, Batthyány Józsefné, Skerlecz Borbálára esküsznek. Megint csak mások szerint maga Batthyány Lajos mondotta volt az átkot.
Mert az átkok már csak ilyenek. Valahol valaki kimondja azokat és rögvest meg is fogannak… Ahogy az Móricka elképzeli… Bár ez esetben sokan osztják a véleményét. Az átok – és a hozzá kötődő babonás jövendölés szerint – Ferenc Józsefnek tizenhárom családtagja életével kell megfizetnie a kivégzettekért.
Vegyük csak sorra a Ferenc Józsefet és családját sújtó eseményeket!
1. Magyarországi utazása közben, 1857. május 29-én Ferenc József és Erzsébet királyné első gyermeke, Zsófia Friderika főhercegnő megbetegedett és meghalt. Mindössze két éves volt.
2. A következő áldozat Habsburg Matild főhercegnő. Neki különösen szörnyű halála volt, titokban cigarettázott s nem akarván, hogy rajtakapják, a háta mögé rejtette az égő dohányrudacskát. A korabeli terebélyes női ruhák, szoknyák viselői nem egy könnyen dughattak valamit maguk mögé… Ezúttal sem sikerült, a tüllből – avagy szitaszövetből, mondják mások, én meg még a mai női divathoz sem értek, nem, hogy az akkorihoz – készült ruha lángra lobbant és a főhercegnő olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy néhány nap múlva meghalt. Csak tizennyolc éves volt.
3. A kiegyezés évében, 1867-ben, augusztus 18-án a mexikói Quétáróban kivégezték Habsburg Miksát, Ferenc József öccsét. No nem a rokonsága miatt, hanem, mert három éve funkcionált Mexikóban, mint császár, és ezt az ottani forradalmárok, bizonyos Juarez elnök vezetésével kissé rossz néven vették.
4. Sarolta császárné, a fenti úr felesége Európába utazott, hogy férje számára támogatást szerezzen III. Napóleon francia császártól és nem mellékesen, IX Pius pápától. A katolikus egyházfő szava sokat nyomhatott volna a latban a mélyen vallásos mexikóiak előtt…
Sarolta Európában kapta meg a hírt férje haláláról. Már az addigi nehézségek és csalódások is depresszióba döntötték, a kivégzés hallatán szabályosan beleőrült az elkeseredésbe, a veszteségbe. Hiába kezeltette Ferenc József jobbnál jobb orvosokkal – persze a kor elmegyógyászati gyakorlatának megfelelő színvonalon -, állapota nem javult. Zavarodottsága haláláig megmaradt. Tán az is az átoknak köszönhető, hogy ő viszont jó sokáig élt, hatvan évig gyászolhatta férjét. De a hosszú életű Ferenc Jóskát is túlélte…
5. A mayerlingi tragédia. 1889. január 30-án Habsburg Rudolf trónörökös Vetsera Máriával, nem is annyira titkos szerelmével öngyilkosságot követ el. Legalábbis ez a hivatalos változat… A mayerlingi eseményekről már annyi összeesküvéselméletet hordtak össze, hogy még felsorolni sem érdemes azokat. Egy a biztos: a hivatalos álláspont szerint ott és akkor halt meg Habsburg Rudolf és szerelmese. Hogy ki kit ölt meg és miért kellett meghalniuk – ha ugyan mindketten meghaltak -, ebbe most inkább nem kezdenék bele.
6. A lázadó Habsburg. 1890. július 12-én – amennyire utólag megállapítható – eltűnt a tengeren János Szalvátor, aki lemondva főhercegi rangjáról tengerésznek, hajóskapitánynak állt. Állítólag Rudolf halálának hatására csömörlött meg a bécsi udvartól és Habsburg családtól. Annyi biztos, hogy különös fickó volt. Nem annyira gyors katonai karrierje a meglepő, ezt ilyen háttérrel akár természetesnek is vehetjük. És miért ne fordulhatott volna elő akkoriban egy osztrák ezredessel, hogy éppen Komáromban kell szolgálatot teljesítenie? A különös vele kapcsolatban, hogy mint házi szabadgondolkodó működött a Habsburg-család berkein belül, ahol inkább – köztudottan – az erősen konzervatív nézetek voltak a mérvadók. Annyira sikerült szabadon gondolkodnia, hogy Johann Orth néven nőül vett egy balerinát. Santa Margherita nevű, kereskedelmi gőzhajójának eltűnése körül is számtalan kalandos elmélet született.
7. 1894. július 29-én, weikersdorfi birtokán lovasbaleset áldozata lett Habsburg Vilmos Ferenc Károly főherceg.
8. Egy újabb baleset. Habsburg László főherceg, Ferenc József unokatestvére vadászbaleset áldozata lett 1895. szeptember 6-án. Egy sebesült vadmacskát akart leütni puskája tusával, mikor a fegyver elsült. A golyó a jobb combjába fúródott, ő pedig néhány nap múlva belehalt az így szerzett sérülésbe.
9. Ismét a tűz. Az áldozat ezúttal Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője. A mélyen vallásos Zsófia 1897. május 4-én a párizsi dominikánusok kórháza javára rendezett jótékony célú vásár fényét emelte jelenlétével. A vásáron tűz ütött ki, a főhercegnő részt vett a mentésben. Addig nem akarta elhagyni az épületet, míg a vele dolgozó ifjú hölgyek biztonságba nem kerülnek. Vitathatatlan bátorságának, önfeláldozásának eredménye azonban az lett, hogy ő maga már nem tudott kimenekülni az égő épületből. Olyan súlyosan megégett, hogy holttestét csak a fogazata alapján tudták azonosítani. (Csak zárójeles megjegyzésként: ő már a harmadik a sorban, Rudolf és János Szalvátor mögött, aki úgy halt meg, hogy nem is tudható biztosan, ő halt-e meg ott és akkor.). Halálhíre hallatán állítólag Erzsébet (Sissi) királyné a következőket mondta: „Mi mindnyájan erőszakos halállal fogunk meghalni!”
10. Sissi. Erzsébet királyné, Ferenc József felesége 1898. szeptember 10-én, Genfi-tó partján merénylet áldozata lett. Bizonyos Luigi Lucheni nevű, meglehetősen hülye olasz anarchista szíven szúrta egy hegyesre köszörült reszelővel. Lucheni eredetileg nem is Erzsébetet akarta megtámadni, hanem egy francia herceget. Csak azután döntött Erzsébet mellett, mikor kiderült, hogy a franciát túl jól őrzik. Neki igazán mindegy volt…
Erzsébet Sztáray Irma grófnővel, kísérőiket jócskán megelőzve sétált a kikötő felé, ahol hajóra akartak szállni. Erzsébet a támadás – melyet szoros fűzőjének köszönhetően alig érzett meg – után még felállt és a saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. Ott lett rosszul s mikor a kabinjában megszabadították rendkívül szoros fűzőjétől, csak akkor derült ki, mennyire súlyos a sebe. Hiába fordult vissza a hajó a kikötőbe, hiába vitték vissza a szállodába, a gyorsan kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta meg állapítani. Sissi utolsó mondata így hangzott: „Was ist mit mir geschehen?” vagyis a „Mi történt velem?”
11. A mindössze 19 esztendős Klotild főhercegnő Alcsúton mérgezés következtében halt meg.
És egy duplázás a sor végére, hogy meglegyen a tizenhárom… Egy duplázás, mely akkorát durrant, hogy a világ is beleremegett…
12. és 13. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd, a monarchia trónörököse és felesége Chotek Zsófia a boszniai Szarajevóban merénylet áldozata lett. Gavrilo Princip szerb diák és nacionalista általuk írja be magát történelemkönyvekbe. A merényletet követő diplomáciai bonyodalmaknak pedig – sajnos – nagyon jól ismerjük a következményét: a négy évig tartó háborút, azt a zenés-táncos vízirevüt, melyet máig is az első világháborúnak becézünk. Igazán frappáns végkifejlete egy átoknak, mely nem is biztos, hogy elhangzott, de ha elhangzott egyáltalán, akkor sem tudni pontosan, hogy ki is mondta valójában…
Avagy így operál a babona – tehetnénk hozzá.
De ha belegondolunk, hogy egy olyan hosszú életű ember, mint Ferenc József (86 évet élt), aki olyan pozíciót tölt be, mint ő (egy európai birodalom királya és császára a 19-ik század és 20. század fordulóján), akinek ráadásul roppant kiterjedt családja van, mint neki, akik a nyilvánosság szeme előtt élik az életüket, közfigyelem követi szinte minden lépésüket…
Szerény véleményem szerint inkább az lett volna a furcsa, ha nem esik meg a Habsburg uralkodói családban ennyi különös, kétes haláleset.
Forrás: Hahner Péter – Újabb 100 történelmi tévhit; Wikipedia.hu; Szoljon.hu; Nokorszak.hu; Hallottad.hu; Szothisz.iwk.hu; Bulvaros.hu;
Barta Ferenc