átkozott

Ezerkilencszázkilencvenegy nyarán, egy napon, Pesten a Keleti mellett, a Gödörben, három sörrel és egy kisvodkával megállítottam az időt. Nagy fontossággal bírt, hogy megállítsam az időt. Egyrészt, mert nehezen viseltem magam körül a nyüzsgő és kiáltozó embertömeget, másrészt, mert ott volt egy régi ellenségem, akinek szívesen megcsavartam volna fülét, vagy az orrát, hogy fájjon neki, harmadrészt, mert a mellkasomban olyan erős szorítást éreztem, hogy félő volt, mindjárt meghalok. Arra, hogy meghaljak itt a kocsmában, és fejem a csikkektől feketéllő műkő burkolatra fektessem végérvényesen, minden körülmény adva volt. Kezdjük mindjárt kicsapongó életvitelemmel, az a napi hat sör semmiképpen nem segített egészségemen, hogy …