Illatok I.

színes avar
lábam előtt
napfény
hátam mögött
sündör macska
szalad elém
kattogó hangján
enni kér
koszos vagy
mondom
– megint
és megsímitom
háromszög fejit
elnézem
ahogy lassan
elsuhan
a napfényes őszben
itt volt
vagy álmodtam
nem tudom én sem   

 

 

….aludj csak
vigyázom álmod
vigyázlak…
s szerelmem
paplanként
terítem rád…
vackolj 
mélyen alája
süllyedj csodákba
miket az 
álom nyújt
s ha a reggel
új napot gyújt

 

 

veled
mozdulok

szerelemre…

egymásra

esnek
sűrűn
a cseppek
egymás hátán
leperegnek
s illatokat
sodor a szél
fázós
ázott
madarak
bújnak
a bokrok
tövébe
s egy elgázolt
macska
úgy tesz
mintha élne

 

 

szép
ez
a kettőnk
közt
kivájt
éjszaka
amikor
egyedül
megyünk
haza
s amikor
betesszük
az ajtót
magunk
után
fojtva
vesszük
a levegőt
a másik után
aztán
amikor
az ajtóból
visszafordulunk
és félúton
egymásba
rohanunk

 

 

 kivágott

fákon

énekelnek

halott

 

Szalai Ria