irodalmi folyóirat

Megjelenítés: 41 -45 / 111 eredmények
Novella

Vakrandi

– Kérsz  pirítóst, Malackám? – kérdezte  reggel  a párjától,  egy  kövérkés banki csoportvezetőtől Viki.  Imi, akit  a bankban állandó  szolgálati mosolyáról a kollégák csak Nyúlszájnak hívtak, vállat vont, ingerülten. – Fenébe a  piritósoddal! Mikor tanulod meg végre, hogy én újabban  csak a barheszt eszem? – Te meg tegnapelőtt  elfeledkeztél a  szülinapomról…Volt képed éjjel  hazajönni! – Te se vetted észre, hogy a nadrágom alul kifeslett…Megvarrhatnád! – Miért nem szóltál? – Szóltam. – Nekem??  – Ne hazudj! — toppantott Viki ingerülten, kiloccsantva  a kávét – Egy ideje  folyton hazudsz  nekem…Vajon miért? El akarod terelni  a figyelmet? – Miről is? — – Miről …

Novella

Napló / freez

Napló 20210708 Gyűlölöm azokat a cikkeket, amik arról szólnak, hogy mit rontottam el, negyven tévhit a lecsó készítés szabályairól, hogyan cserélt eddig rosszul kereket, mi az ördögért? Amit tudni kell tudom. Teljesen erőszakolt beavatkozás az életembe olyan csatornákkal, amik máshonnan kerültek átvételre – például éppen a pszichológiából – mondd el, majd megnézzük merre vezet az ut. De hát ez csak egy lecsó, annyira nem lehetek hülye, még ha nincs is számottevő emberi kapcsolatom, hogy elrontsak negyven féleképpen egy lecsót. Nem is lehet annyiféleképpen elkészíteni. vagy mégis? teljesen elbizonytalanít ez a megközelítés. Ma is elém került egy tipikus emberi alak. Önhibásan …

Novella

Jose

Nyelvlecke spanyolajkúaknak – néhány egyszerű mondat az ismert élethelyzetekből José, az illegálisan Amerikába bevándorolt Puerto Rico-i család hatéves gyermeke, 1954-ben Daytonában, a városi pályaudvar szecessziós vastraverzei tövében, középosztálybeli fehér férfiak gojzervarrott barna és fekete bőrcipői ragyogó tükrösre pucolásából kereste meg, a maga és családja élelmezésének alig töredékére elég napi egy dollárt. José, a bevándorolt, fekete bőrű Puerto Rico-i család negyedik gyermeke nagy bizalmatlansággal viseltetett minden középosztálybéli fehér férfival és a hozzátartozó fehér nővel, esetleg gyerekkel, továbbá a nem középosztálybeli fehér és színes bőrű férfiakkal és nőkkel, valamint gyermekekkel. José, az Amerikába nagy reményekkel bevándorolt Puerto Rico-i család kistermetű, folyamatos éhezéstől …

Novella

Zsoldos M. Mariann: A szeretet ereje

Karácsonyi mese Játszódik: Ausztria egyik erdejében, illetve az erdő menti faluban, a XIX. században   Benedict, a favágó felnézett az ólomszürke égre, aztán leült a kunyhója előtt álldogáló farönkre.  „Micsoda kutya hideg… már megint!” – gondolta, vegyes érzelmekkel. A hidegnek ugyanis egyfelől nagyon is örült, másfelől viszont cseppet sem. Örült azért, mert minél nagyobb a hideg, annál inkább viszik tőle az emberek a fát, fűtés céljából. Amiért viszont ugyancsak nem örült: a sok ember, akikkel elengedhetetlen találkoznia az ilyen alkalmakkor… Főként a gyerekek voltak azok, akiket Benedict látni sem bírt, ezek közül is leginkább a lánygyermekek. Mondhatnánk éppen úgy is, …

Novella

Börtönpszichológia III. – Szerepek a börtönben

Börtönszocializáció Milyen az élet a börtönben? Az elítéltnek alkalmazkodnia kell a körülményekhez, meg kell tanulnia a formális és informális szabályokat a börtönben. A formális szabályokat gyorsabban elsajátítják, még az informális szabályok hosszabb időt vesznek igénybe, hiszen a csoport alakítja és a cselekedetek büntetése vagy jutalmazása azonnal történik. A börtönszocializáció tehát az a folyamat, amikor az elítélt beépül az informális csoportba, azaz a szubkultúrába. Hogyan alakul ki a szubkultúra? A szubkultúra alakulása kétféle módon történhet. Az import modell szerint kívülről hozzák az elítéltek ezeket a normákat. Miller 6 szubkulturális értéket írt le, ilyen a balhé iránti érdeklődés, az izgalomkeresés, az autonómia, …